Menü Bezárás

Corgi és a genetikai betegségek

Milyen genetikai betegségekre hajlamos a corgi?

A corgikat több genetikai betegség is érinti. Néhány betegségre van már elérhető genetikai szűrés, ezeket a teszteket nagyrészt vagy vérből, vagy nyálból végzik el. Számos labor foglalkozik a tesztek elvégzésével világszerte, a mi döntésünk mely labor mellett tesszük a voksunkat, ha szeretnénk kideríteni, hogy szeretett kedvencünket érinti/érintheti-e valamelyik betegség genetikai úton öröklődő betegség.

Egy felelős tenyésztő ezeket a betegségeket figyelembe veszi, és állományát a lehetőségekhez mérten szűreti is. Azonban nem szabad elfelejtünk, hogy a szűrések eredményei csak iránymutatók.

A leggyakrabban elvégzett genetikai vizsgálatok

DM – Degenerative Myelopathy

A Degeneratív Myelopátia, az elsősorban idősebb kutyák progresszív gerincvelő betegsége, szokták az emberi sclerosis multiplex megfelelőjének is hívni.

A betegség számos kutyafajtát érint (eddig 43 fajtában azonosították, főleg németjuhász, pembroke és cardigán corgi, boxer, rhodéziai ridgeback). Eleinte izomgyengeséget okoz, koordinációs zavarokkal (ataxia) vagy a koordináció hiányával, ez úgy is tűnhet, mintha arthritis lenne. Húzza az egyik, majd mindkét hátsó lábát, így a körmök lekopnak, lépés közben a hátulsó lábak keresztezik egymást, így az állat gyakran felborul.

Főleg lépcsőn és csúszós felületen érzékelhetőek először a járásnehézségek. Ezután fokozatosan lebénulhatnak a hátsó lábak. A betegség előrehaladtával megjelenik az inkontinencia, az egyensúlyzavar, majd a mellső lábakon is izomsorvadás lép fel. Végül a légzési izmok is lebénulnak, így szükséges az eutanázia.

A betegség lefolyása lassú, de nagyon változó. A kutya lebénulhat néhány hónapon belül (lefolyása jellemzően 6 hónap-1 év), de kb. maximum 3 évig élhet a betegséggel. Jellemzően 8-14 éves kor között jelenik meg, bár a kezdeti tüneteket már 5 éves kutyáknál is felfedezték.

A tudomány legújabb állítása szerint ez egy autoimmun betegség, a kutya immunrendszere megtámadja a központi idegrendszer sejtjeit. A betegség további jellemzője, hogy nem fájdalmas.

Genetikai szűréseket végeznek a mutáns deformáció kimutatására. Ennek eredménye lehet:

Normal/Normal (N/N), azaz mentes

A kutyában nem található meg a mutáns degeneráció, DM nem fog kialakulni nála. Ez a teljes populáció körülbelül 15%-a.

Normal/Abnormal (N/A), azaz hordozó

A kutyában megtalálható a mutáns degeneráció, de nem fejlődik ki nála a betegség.

Abnormal/Abnormal (A/A), azaz érintett vagy terhelt

A kutyában megtalálható a mutáns degeneráció, és kialakulhat nála a betegség, de nem minden érintett kutyánál alakul ki.

Amerikai kutatások szerint a leginkább érintett fajták közé sorolható a corgi, az állomány több mint 80% hordozó, vagy terhelt erre a betegségre. A terhelt egyedek 98.9%-nál nem jelentkezik klinikai tünet.

forrás: https://pumik.hu/degenerativ-mielopatia/
forrás: http://pwcca.org/about-pembrokes/canine-degenerative-myelopathy-and-genetic-testing-in-pwcs/

vWD – Von Willebrand

A Von Willebrand-kórképében a kutya szervezetéből hiányzik az az anyag, amely segítségével a vérlemezkékből vérrög képződik, és stabilizálja a VIII. faktort a véralvadás folyamatában.

Ez az anyag, az úgynevezett von Willebrand-faktor. A vér hiányos alvadása miatt a Von Willebrand-betegségben szenvedő kutyák sérülés után túlzottan véreznek. Ez hasonló az emberi hemofíliához (vérzékenység).

A fő tünet a jelentős vérzés, mely sebesülés, vagy műtét során fordul elő. Ezekben az esetekben a véralvadás egyszerűen nem a normális idő alatt zajlik le, és a vérzés kiterjedhet.

A Von Willebrand-kórban szenvedő kutyánál kialakulhat orrvérzés, vagy fogínyvérzés is, illetve előfordulhat még a gyomorban, vagy a belekben, ilyen esetekben a széklet lehet véres, fekete és kátrányos. A kutyák vizeletében is megjelenhet vér. Ízületi vérzések is előfordulhatnak, az ízületi gyulladáshoz hasonló tüneteket okozva.

A Von Willebrand-kór diagnózisa során a Von Willebrand faktort előfordulását vizsgálják a vérben.

A betegségben szenvedő kutyák kezelés nélkül elvéreznek a műtét után, vagy akár olyan sérülés során is, amit normál esetben kevésbé életveszélyes sérüléseknek tekintünk.

forrás: https://www.haziallat.hu/kutya/betegseg-gyogyitas/von-willebrand-kor-betegseg-kutya-verzekenyseg/2986/

EIC – mozgás kiváltotta összeomlás

A kutyáknál öt-húsz perces erős, vagy közepesen erős fizikai megterhelést követően lép fel „reszketeg” járás, izomgyengeség a hátsó végtagokon, majd a hátulja járásképtelen lesz.

Ez 1-2 perc múlva átterjedhet a mellső végtagokra is, majd bekövetkezik a teljes összeomlás, ami 5-10 percig tart, de általában 30 perc múlva már teljesen egészségesnek látszik a kutya, mozgása koordinált lesz.

Viszont esetenként, egy-egy ilyen epizód – amikor a magas láz miatt felhevült szervezet a keringés teljes összeomlásához vezet – akár halálos kimenetelű is lehet!

Ez a fajta betegség leginkább a retrivereket sújtja, de corgikban is mutatták már ki.

forrás: https://ebadta.hu/cikkek/tanacsok-kutyatartoknak/az-eic-mozgas-kivaltotta-collapsus-betegseg-labrador-kutyaknal-c-5-a-32

PRA- Progresszív retina atrófia

Jelenleg corgiknál az egyetlen olyan szembetegség, aminek genetikai szűrése elérhető, a többi szem betegségre csak klinikai szűrések vannak.

A retina atrófia, azaz PRA, a szem ideghártyájának (retinájának) úgynevezett degeneratív, öröklődő betegsége, amely előbb vagy utóbb vaksághoz vezet. Kutyákban és macskákban is előfordul. Az elsőként leírt, veleszületett szembetegségek közé tartozik: 1911-ben gordon szetterekben figyelték meg először ezt a kórképet.

Azóta több mint ötven kutyafajtában vált részleteiben is ismertté e betegség, annak fejlődésmenete és fajta-béli tulajdonságai. Ez utóbbit azért fontos hangsúlyozni, mert az egyes kutyafajtákban fajtára jellemző módon és korban jelentkeznek az első tünetek, illetve a betegség lefolyása is különböző.

Régebben az szerint történt a PRA klasszifikációja, miszerint megkülönböztettünk fiatal életkorban jelentkező és gyors lefolyású, illetve idősebb korban előforduló lassú lefolyású kórformát.

A betegség felosztása, a jelenlegi megközelítésben más módon történik: főképpen az ideghártyát alkotó úgynevezett fotoreceptorok elváltozása alapján.

forrás: http://allatorvos.net/szakteruleteink/szemeszeti-szakrendeles/szemeszeti-betegsegek-tajekoztatoi/retina-atrofia/