Milyen genetikai betegségekre hajlamos a corgi?
A corgikat több genetikai betegség is érinti. Néhány betegségre van már elérhető genetikai szűrés, ezeket a teszteket nagyrészt vagy vérből, vagy nyálból végzik el. Számos labor foglalkozik a tesztek elvégzésével világszerte, a mi döntésünk mely labor mellett tesszük a voksunkat, ha szeretnénk kideríteni, hogy szeretett kedvencünket érinti/érintheti-e valamelyik betegség genetikai úton öröklődő betegség.
Egy felelős tenyésztő ezeket a betegségeket figyelembe veszi, és állományát a lehetőségekhez mérten szűreti is. Azonban nem szabad elfelejtünk, hogy a szűrések eredményei csak iránymutatók.
A leggyakrabban elvégzett genetikai vizsgálatok
DM – Degenerative Myelopathy
A Degeneratív Myelopátia, az elsősorban idősebb kutyák progresszív gerincvelő betegsége, szokták az emberi sclerosis multiplex megfelelőjének is hívni.
A betegség számos kutyafajtát érint (eddig 43 fajtában azonosították, főleg németjuhász, pembroke és cardigán corgi, boxer, rhodéziai ridgeback). Eleinte izomgyengeséget okoz, koordinációs zavarokkal (ataxia) vagy a koordináció hiányával, ez úgy is tűnhet, mintha arthritis lenne. Húzza az egyik, majd mindkét hátsó lábát, így a körmök lekopnak, lépés közben a hátulsó lábak keresztezik egymást, így az állat gyakran felborul.
Főleg lépcsőn és csúszós felületen érzékelhetőek először a járásnehézségek. Ezután fokozatosan lebénulhatnak a hátsó lábak. A betegség előrehaladtával megjelenik az inkontinencia, az egyensúlyzavar, majd a mellső lábakon is izomsorvadás lép fel. Végül a légzési izmok is lebénulnak, így szükséges az eutanázia.
A betegség lefolyása lassú, de nagyon változó. A kutya lebénulhat néhány hónapon belül (lefolyása jellemzően 6 hónap-1 év), de kb. maximum 3 évig élhet a betegséggel. Jellemzően 8-14 éves kor között jelenik meg, bár a kezdeti tüneteket már 5 éves kutyáknál is felfedezték.
A tudomány legújabb állítása szerint ez egy autoimmun betegség, a kutya immunrendszere megtámadja a központi idegrendszer sejtjeit. A betegség további jellemzője, hogy nem fájdalmas.
Genetikai szűréseket végeznek a mutáns deformáció kimutatására. Ennek eredménye lehet:
Normal/Normal (N/N), azaz mentes
A kutyában nem található meg a mutáns degeneráció, DM nem fog kialakulni nála. Ez a teljes populáció körülbelül 15%-a.
Normal/Abnormal (N/A), azaz hordozó
A kutyában megtalálható a mutáns degeneráció, de nem fejlődik ki nála a betegség.
Abnormal/Abnormal (A/A), azaz érintett vagy terhelt
A kutyában megtalálható a mutáns degeneráció, és kialakulhat nála a betegség, de nem minden érintett kutyánál alakul ki.
Amerikai kutatások szerint a leginkább érintett fajták közé sorolható a corgi, az állomány több mint 80% hordozó, vagy terhelt erre a betegségre. A terhelt egyedek 98.9%-nál nem jelentkezik klinikai tünet.
forrás: https://pumik.hu/degenerativ-mielopatia/
forrás: http://pwcca.org/about-pembrokes/canine-degenerative-myelopathy-and-genetic-testing-in-pwcs/
vWD – Von Willebrand
A Von Willebrand-kórképében a kutya szervezetéből hiányzik az az anyag, amely segítségével a vérlemezkékből vérrög képződik, és stabilizálja a VIII. faktort a véralvadás folyamatában.
Ez az anyag, az úgynevezett von Willebrand-faktor. A vér hiányos alvadása miatt a Von Willebrand-betegségben szenvedő kutyák sérülés után túlzottan véreznek. Ez hasonló az emberi hemofíliához (vérzékenység).
A fő tünet a jelentős vérzés, mely sebesülés, vagy műtét során fordul elő. Ezekben az esetekben a véralvadás egyszerűen nem a normális idő alatt zajlik le, és a vérzés kiterjedhet.
A Von Willebrand-kórban szenvedő kutyánál kialakulhat orrvérzés, vagy fogínyvérzés is, illetve előfordulhat még a gyomorban, vagy a belekben, ilyen esetekben a széklet lehet véres, fekete és kátrányos. A kutyák vizeletében is megjelenhet vér. Ízületi vérzések is előfordulhatnak, az ízületi gyulladáshoz hasonló tüneteket okozva.
A Von Willebrand-kór diagnózisa során a Von Willebrand faktort előfordulását vizsgálják a vérben.
A betegségben szenvedő kutyák kezelés nélkül elvéreznek a műtét után, vagy akár olyan sérülés során is, amit normál esetben kevésbé életveszélyes sérüléseknek tekintünk.
EIC – mozgás kiváltotta összeomlás
A kutyáknál öt-húsz perces erős, vagy közepesen erős fizikai megterhelést követően lép fel „reszketeg” járás, izomgyengeség a hátsó végtagokon, majd a hátulja járásképtelen lesz.
Ez 1-2 perc múlva átterjedhet a mellső végtagokra is, majd bekövetkezik a teljes összeomlás, ami 5-10 percig tart, de általában 30 perc múlva már teljesen egészségesnek látszik a kutya, mozgása koordinált lesz.
Viszont esetenként, egy-egy ilyen epizód – amikor a magas láz miatt felhevült szervezet a keringés teljes összeomlásához vezet – akár halálos kimenetelű is lehet!
Ez a fajta betegség leginkább a retrivereket sújtja, de corgikban is mutatták már ki.
PRA- Progresszív retina atrófia
Jelenleg corgiknál az egyetlen olyan szembetegség, aminek genetikai szűrése elérhető, a többi szem betegségre csak klinikai szűrések vannak.
A retina atrófia, azaz PRA, a szem ideghártyájának (retinájának) úgynevezett degeneratív, öröklődő betegsége, amely előbb vagy utóbb vaksághoz vezet. Kutyákban és macskákban is előfordul. Az elsőként leírt, veleszületett szembetegségek közé tartozik: 1911-ben gordon szetterekben figyelték meg először ezt a kórképet.
Azóta több mint ötven kutyafajtában vált részleteiben is ismertté e betegség, annak fejlődésmenete és fajta-béli tulajdonságai. Ez utóbbit azért fontos hangsúlyozni, mert az egyes kutyafajtákban fajtára jellemző módon és korban jelentkeznek az első tünetek, illetve a betegség lefolyása is különböző.
Régebben az szerint történt a PRA klasszifikációja, miszerint megkülönböztettünk fiatal életkorban jelentkező és gyors lefolyású, illetve idősebb korban előforduló lassú lefolyású kórformát.
A betegség felosztása, a jelenlegi megközelítésben más módon történik: főképpen az ideghártyát alkotó úgynevezett fotoreceptorok elváltozása alapján.