Akkor beszélgessünk erről kicsit. Mint azt sokan tudjátok, mi elkötelezett rajongói vagyunk a tricolor corgiknak. Kennelünkben, általában tri babák születnek, nagyon kevés vörös kutyánk van tenyésztésben, és ez nem igazán fog változni a jövőben sem.
Miért döntöttem úgy, hogy a tricolor corgik mellett teszem le a voksom?
A válasz nem túl bonyolult, nekem egyszerűen jobban tetszett/tetszik.
Nekem az első corgim is tricolor volt, amikor Gizmót kerestem annyi volt a kikötésem, hogy tricolor kislány legyen.
Akkor még nem volt semmiféle tenyésztési ambícióm, nem is volt tervben a tenyésztés.
Ahogy telt az idő belecseppentem a kiállítások világába, és később a tenyésztés világába is. Sajnálattal láttam azt, hogy kiállítási világban, és ezáltal a tenyésztői világban is, a vörös corgik tejhatalommal bírnak. Nincs is ezzel addig probléma, míg a hozzá nem értés ki nem ütközik egy egy bírálat alatt, pusztán a szín megítélése révén.
Mivel manapság, vegyünk egy egyszerű példát, mondjuk 10 kiállított corgiból 9 vörös fehér. A média és a túlhypeolt videók miatt, az emberek köztudatában is csak a vörös corgik léteznek.
Sajnos nem tartunk ott még, hogy a corgikat is szétválasszák színek szerint a kiállításokon, pedig ez nagyon jót tenne a fajtának, mint sok más kutya esetében történt a szín szerinti bírálat.
Manapság a tenyésztők nagy részének az eladhatóság a fontos, nem pedig maga a fajta. Ez szomorú.
Mi nem azért kezdtünk el tenyészteni mert, mekkora „jó buli”. Számomra a fajta a fontos, és annak pozitív megítélése. Mindig is törekedtem arra, hogy számomra fontos kutyák / kiemelkedő kutyák legyenek kutyáim felmenői között. Sok időbe telt megtalálni/elérni azt, amire ma már büszkén mondhatom, hogy talán jó az irány. Mint a divatban, a tenyésztésben is vannak éppen „divatos” vonalak, felkapott kutyák, akik vonalai kb. minden második kutyában megtalálhatóak. Én ebből a szempontból kicsit fordítva gondolkozom. Nagyon ritkán adok tenyésztésre kutyát, mivel szeretném megőrizni, nem elhasználni azon kutyák vonalait akiket a tenyésztőik rám bíztak. Ezzel is tisztelegve az ő munkásságuk előtt.
Ez lehet nem a legjobb politika, de én vallom azt, hogy elsősorban magunknak tenyésztünk és nem mások elvárásainak.
Én nézegetem a kutyáimat minden nap, és én ismerem a legapróbb rezdüléseiket is.
Így ha kritikával illetem a kutyáimat, a legnagyobb jogom nekem van hozzá, mert az én elképzeléseim miatt születtek erre a világra.