Amikor eljutottam odáig, hogy kutyát szeretnék nem volt kérdés számomra, hogy Corgi lesz.
Hosszas keresgélés után 2013-ban érkezett meg hozzánk Gizmó majd nemsokkal később Opera. Innentől kezdve nem volt kérdés számomra, hogy én Corgikkal szeretnék foglalkozni, igaz hosszabb időnek kellett eltelnie, hogy álmom megvalósulni látsszon, de ahogy a mondás is tartja, a jó dolgokra várni kell.
Gizmóval és Operával tanultam meg kutyásnak lenni. Velük ismertem meg a kutyakiállítások világát, és nagyon sok ismerőst barátot is köszönhetek nekik. Ugyan sajnos a tenyésztési vágyaim velük nem lettek sikeresek, de nagyon sokat tanultam Tőlük és általuk az egész tenyésztői világról.
Szerencsére egy olyan párt/férjet kaptam az élettől aki nem hagyta, hogy feladjam a tenyésztői vágyaimat, így most már velem együtt kézenfogva, társként vágtunk bele újból a corgizásba.
2018-ban megérkezett hozzánk Nikolaj. Vele ismertük meg igazán a kiállítások világát, és tanultam általa még többet a corgikról. Még ebben az évben egy kislány is érkezett hozzánk, Ő Rozé. Nálunk a meglátni és megszeretni elv nagyon működik, ugyanis Nikó és Rozé sem volt egy előre eltervezett kutya az életünkben. Ebben nagyon nagy szerencsénk volt, ugyanis mind a ketten nagyszerű vérvonallal rendelkeznek, és nagyon jó kennelekből érkeztek hozzánk.
Ezúton is köszönjük szépen a bizalmat Tenyésztőiknek! Nem lehetünk eléggé hálásak értük.
Szeretnénk a jövőben kutyáink tenyésztőinek lábnyomába lépni, és hasonlóan magas minőségű állománnyal rendelkezni, mint Ők.
Kutyáink, velünk együtt élnek, és vagyok olyan szerencsés helyzetben, hogy itthon dolgozom, így tényleg a nap 24 órájában velünk lehetnek.